Bevallom, nem most írtam. Most csak bemásoltam. Már egy éve lapul a fiókomban (helyesebben a merevlemezemen). Terápiás céllal készült, segített is túllenni a nehezén. Azt terveztem, hogy kiadom, mert úgy gondoltam, sok nőnek segíthet szavakat találni arra, amit éreznek, de aztán elkészült, befejeztem, s azon nyomban elvesztettem az érdeklődésemet iránta. Pár ismerősömnek elküldtem. Ennyi. Most viszont eszembe jutott. Nem is! Igazából végig itt lapult a szándék valahol a mélyben, ez volt legfőbb oka annak, hogy blogot akartam magamnak. Tudtam, hogy az elején átlendít (mint ahogy a végén is átlendített valami másnak).