Szűrővizsgálatra mentem, vérvétel kellett hozzá. A szűrőállomáson férfi orvos vette le a vért. Lehet persze, hogy nem is orvos volt, jutott most eszembe, végül is nem mutatkozott be. Csak valahogy fura lett volna azt gondolnom, hogy férfi ápoló. Mindenesetre enyhe rémület futott át az agyamon: hogy fog egy férfi tőlem vért venni? De gyorsan elhessegettem félelmemet azzal, hogy biztos csak előítélet, hogy a nőknek ez jobban megy. Felgyűrtem mindkét karomon a pólómat, tudtam, hogy nem lesz könnyű menet. Nagyon alacsony vérnyomásom és ki tudja, még milyen genetikai vagy egyéb meghatározottság miatt, a vénámat viszonylag nehéz megtalálni. Fel voltam tehát készülve, azt gondoltam, mindenre. Először a jobb karomon fúrt egy lukat, de vér nem jött belőle. Utána még egy sebet ejtett rajtam, továbbra is eredménytelenül. Ekkor már megjegyezte, látva, hogy a tű kihúzása után sem vérzek, hogy biztos boszorkány vagyok. Elővette a bal karomat is, közben kedélyesen azt mondta, hogy valószínűleg nagyon elkényeztettek, biztos nem kellett semmit dolgoznom, ha ennyire nem látszanak a vénáim. Röviden felskicceltem neki életemnek azt a részét, amikor két kicsi gyerekemet cipeltem a karomon vég nélkül, hátha elismeri, hogy mégsem vagyok/voltam ingyenélő. Nem ismerte el. Viszont hirtelen azt kérdezte, nem voltam-e korábban drogos. Tátva maradt a szám, majd röhögésben törtem ki. Annyira abszurd volt, hogy saját nyilvánvaló bénaságáért ennyire kényszeresen bennem keresi a hibát! S annyira igazságtalan és szemét! Akkor már a negyedik próbálkozásnál tartottunk. Nagyon elegem volt, ezért megmutattam neki, hol próbálja meg, és láss csodát, sikerült. Addigra már az ájulás szélén jártam.
Igen, említettem, hogy nálam ez sosem egyszerű, mármint a vérvétel, de nem is szokott ennyire megterhelő lenni. És most nem a fizikai részére gondolok. Életemben legalább százszor vettek már tőlem vért, mindannyiszor nők, voltak köztük ügyesebbek és ügyetlenebbek, tapasztalatlanok és nagyon tapasztaltak, de egyiküknek sem jutott eszébe, hogy a művelet közben, a lehető legkiszolgáltatottabb helyzetben földig alázzon. És lehet persze, hogy véletlenül alakult így, hogy pont egy férfi tette ezt velem, de én ebben nem nagyon hiszek. Mint ahogy azt is kevéssé tudom elképzelni, hogy ez a férfi ugyanezeket mondta volna nekem, ha férfi lennék. A férfiak szocializációjából logikusan következik a nők lekezelése és lebecsülése, ez nyilvánult meg világosan a szavaiban. És még az a tudás, hogy ő ezt megteheti.
